|
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)
|
||
|
A Magyar Kormány 2003-ban fogadta el az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetésével kidolgozott Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS).
A Magyar Információs Társadalom Stratégia a magyar gazdaság és a magyar társadalom unióbeli sikerességének záloga. A MITS a fejlődés kulcsának az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését tekinti. E technológiák széleskörű alkalmazása, termelőerővé válása biztosítja a gazdaság modernizálását, a hatékonyság és versenyképesség növelését, és ezen keresztül egy új fejlettségi szint, az információs társadalom megvalósítását. A stratégia áttekinti, rendszerbe foglalja és koordinálja az információs társadalom megvalósításával kapcsolatos feladatokat, s ezáltal felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a felzárkózást. A MITS a társadalmi és gazdasági folyamatokon és az információ társadalmasításán alapuló modellje segítségével rendszerezi az információs társadalom megvalósításának feladatait. 
A korszerűsítés két alappillérét a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában határozza meg. Előbbi a folyamatok belső működésének korszerűsítését, informatikai alapokra való helyezését jelenti ("back office"), míg az utóbbi ugyanezen folyamatok funkcióinak tökéletesítését ("front office"), a felhasználók széles köre számára elérhető elektronikus szolgáltatások kialakítását jelenti.
A MITS hat beavatkozási területet (Tartalom és szolgáltatások, Infrastruktúra, Tudás és ismeret, Jogi és társadalmi környezet valamint két horizontálisan jelentkező terület: Kutatás-fejlesztés és Esélyegyenlőség), melyek alapján főirányokat alakít ki. Célkitűzései a főirányokba besorolható, különböző szintű programokon keresztül valósulnak meg. A feladatok jelentősége, végrehajtási felelőssége és koordinációs igénye alapján az egyes programok kiemelt központi programként (KKP), ágazati kiemelt programként (ÁKP), vagy ágazati programként valósulnak meg. A programok kialakítása során fontos szempont volt, hogy együttesen biztosítsák a stratégia megvalósítását, rendelkezzenek jól meghatározott önálló célokkal, továbbá hogy az egyszeri megoldással szemben a folyamatos működést támogassák. További fontos szempont volt, hogy a programok lehetőleg piaci, üzleti megoldásokra épüljenek. A MITS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiájához, és stratégiai programjaihoz, az eEurope+ illetve az eEurope 2005 akciótervekhez. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy kapcsolódjon a közösségnek az eEurope-ot támogató programjaihoz (pl. IST, eContent, eSafety, IDA stb.), és lehetővé teszi, hogy az EU strukturális alapját forrásként felhasználhassuk az információs társadalom építéséhez. Ezt a lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között kívánja a MITS kihasználni azzal, hogy egyes programjait az NFT operatív programjaiba - elsősorban a gazdasági versenyképesség 4. prioritásába - illeszkedően alakítja ki. A MITS és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. november 15-én Kovács Kálmán és Dr. Persányi Miklós miniszterek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) közötti együttműködési és pénzügyi megállapodást írt alá az információs társadalom nyújtotta előnyök jobb kihasználása és a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) megvalósítása érdekében. Az együttműködési megállapodás értelmében a két minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordít a MITS célkitűzéseinek megvalósítására és ezzel összefüggésben a MITS eKörnyezet programjára, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003-2006 évekre tervezett szakmai feladatain belül a Környezeti Információs Rendszer stratégiai feladataira. Az eKörnyezet megvalósulásának fontos állomása a közigazgatási szervek és a magánszemélyek közötti gyors, költségkímélő államigazgatási adatszolgáltatási eljárások kialakítása. Ennek érdekében a két fél célul tűzi ki a helyi és regionális környezeti információk teljes körének biztosítását, az elektronikus ügyintézés feltételeinek közös megteremtését, valamint támogatja az olyan információ-technológiai megoldások terjesztését, melyek lehetőséget teremtenek az érdeklődők egységes médiumon történő tájékoztatására és kiszolgálására. A MITS és a vízkészletjárulék Az IHM és KvVM között együttműködés alapján a benyújtott pályázatok közül - vízügyi vonatkozásban - az elektronikus tájékoztatást és bevallást segítő un. Digitális Vízkészletjárulék (DVKJ) programját fogadták el, mint támogatandó célt. Ennek első fázisára a 2004. november végén megkötött minisztériumok közötti egyezmény biztosított lehetőséget, mely tartalmazza a teljeskörű felhasználói információ-támogatást. Az utóbbi két szinten történik: az első egy általános, közérdekű internetes információs felület, a második egy jelszavas, ügyfélre szabott adatlekérdezés biztosítása. Utóbbihoz az ügyfelek részben kiértesítés (un. nagyfelhasználók), részben a kötelező bejelentkezéskor megadott információk alapján juthatnak.
|
