MULASZTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI




ALUL ÉS TÚLFOGYASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI


A vízkészletek lekötése – függetlenül a tényleges víztermeléstől – a készletek igénybevételét jelenti. Emiatt a létesítési vagy szüneteltetési stádiumon kívül, a le-kötéstől eltérő vízhasználatok esetén is, a kontingens eltérés a jogszabályban előírt módon járulékköteles, melynek elszámolása az éves nyilatkozaton történik.

A lekötés 80 %-ig a fel nem használt vízmennyiség után a járulékszámítás meg-egyezik a tényleges víztermelésével.

A lekötés 110 %-át meghaladó víztermelés esetén a lekötés feletti vízmennyiséget kétszeres járulék terheli, vagyis az eltérési járulékot a termelési számításnál alkal-mazott alapdíj ismételt használatával kell kiszámítani




ENGEDÉLY NÉLKÜLI VÍZHASZNÁLAT KÖVETKEZMÉNYEI


Aki vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatot vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérő módon folytat, azt a jogszabályban meghatározott büntető díjjal számított já-rulék terheli.

Az engedély nélküli vízhasználat megvalósulási típusai:
  • A vízhasználatot engedélykérelem nélkül üzemeltetik;
  • Az üzemeltetési vízjogi engedély érvényessége lejárt;
  • A vízhasználat jogilag létesítési - szüneteltetési stádiumban van;
  • A vízhasználat az engedélyben meghatározott időszakon kívül valósult meg;
  • 501 m3/év alatti lekötést meghaladó vízhasználat.




KÉSEDELMES MEGFIZETÉS KÖVETKEZMÉNYEI


A járulékkötelezettség megfizetésének teljesítésére a jogszabály határidőket ír elő. A határidő elmulasztása – függetlenül a késedelem okától az esedékesség napjától a befizetés napjáig – késedelmi pótlék kiszámítási és megfizetési kötelezettséggel ter-heli a vízhasználót és az üzemi fogyasztót. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál ki-sebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adó-bírságra, a mulasztási bírságra, a vízgazdálkodási bírságra azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.




EGYÉB MULASZTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI


A jogszabály a fizetési kötelezettség mellett egyéb – a fizetés mértékét meghatáro-zó – bizonylatok vezetését és benyújtását is előírja, melyek a következők:
  • Bejelentkezés: A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak ke-letkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fo-gyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az ille-tékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni kö-teles. Határidőn túli bejelentkezés mulasztási bírságot von maga után;

  • Víztermelési – fogyasztási nyilatkozat: a tényleges vízigénybevételéről, a fi-zetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után;

  • Éves elszámolási nyilatkozat: az éves összevont vízigénybevétel és a lekötés közötti eltérés fizetési kötelezettségének kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után;

  • Létesítési – szüneteltetési nyilatkozat: az engedélyben lekötött vízmennyiség-ről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után;

  • Közüzemi szolgáltatói nyilatkozat: az üzemi fogyasztók részére lekötött és kiszolgáltatott vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után;

  • Helyszíni víztermelési nyilvántartás: a vízmérő óra rendszeres (minimum ha-vi) leolvasásának, esetleges meghibásodásának, cseréjének naplózása, vagy mérőóra hiányában a termelt vízmennyiség számítását megalapozó üzemelteté-si adatok (víztermelési üzemidők, energia felhasználás, mérőműtárgyak vízho-zam idősora, stb.) naplózása. Hiányos nyilvántartás a méretlenségi szorzó al-kalmazását és mulasztási bírságot von maga után;

  • Vízmérő óra meghibásodás, csere bejelentése: az óra meghibásodást, illetve cseréjét a naplózás mellett, a VKJ nyilvántartásnak is nyolc napon belül azono-sítható módon be kell jelenteni. A bejelentés adattartalma: hiba/csere dátuma, óraállás, óra gyári száma, hitelesítés éve, víztermelő mű vízikönyvi száma, víz-használat „G” kódja. A bejelentés hiánya a méretlenségi szorzó alkalmazását vonja maga után;

  • Járulékmentesség megállapítási kérelem: havarias vízhasználat, illetve ha a vízkészlet természeti okokból nem vehető igénybe, a megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.