Alul és túlfogyasztás következményei

Üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználók az engedélyben szereplő lekötött vízmennyiség meghatározott mértékű túlfogyasztása esetén többletjárulékot, illetve felhasználás elmaradása esetén is köteles járulékot fizetni az alábbi szabályok szerint:

  • Amennyiben a vízhasználat (fogyasztás) a lekötött mennyiség 110%-át meghaladja, a lekötött  vízmennyiségen (100%-on) felüli mennyiség után magasabb alapjárulékkal kell számolni a vízkészlet járulékot.
  • Amennyiben a vízhasználat a lekötött vízmennyiség 80 %-a és 110%-a közé esik, akkor a tényleges fogyasztás után a normál alapjárulékkal kell számolni a vízkészlet járulékot.
  • Amennyiben a lekötött vízmennyiség kevesebb mint 80%-a kerül felhasználásra, a lekötött mennyiség 80%-a után kell fizetni a vízkészlet járulékot az alapjárulékkal számolva.

ENGEDÉLY NÉLKÜLI VÍZHASZNÁLAT KÖVETKEZMÉNYEI

Aki vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatot vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérő módon folytat, azt a jogszabályban meghatározott büntető díjjal számított járulék terheli.
Az engedély nélküli vízhasználat megvalósulási típusai:

  • A vízhasználatot engedélykérelem nélkül üzemeltetik;
  • Az üzemeltetési vízjogi engedély érvényessége lejárt;
  • A vízhasználat jogilag létesítési - szüneteltetési stádiumban van;
  • A vízhasználat az engedélyben meghatározott időszakon kívül valósult meg;

Ezekben az esetekben is kell vízkészlet járulékot fizetni az engedély nélküli vízhasználatokra megállapított megnövelt alapjárulékkal számolva! Az engedély nélküli vízhasználatra a vízügyi hatóság vízgazdálkodási bírságot állapíthat meg, amelyet a VKJ fizetés menüpont alatt szereplő bankszámlaszámra kell befizetni (VKJ fizetés).

KÉSEDELMES MEGFIZETÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A járulékkötelezettség megfizetésének teljesítésére a jogszabály határidőket ír elő. A határidő elmulasztása – függetlenül a késedelem okától az esedékesség napjától a befizetés napjáig – késedelmi pótlék kiszámítási és megfizetési kötelezettséggel terheli a vízhasználót és az üzemi fogyasztót. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, a vízgazdálkodási bírságra azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.

EGYÉB MULASZTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

A jogszabály a fizetési kötelezettség mellett egyéb – a fizetés mértékét meghatározó – bizonylatok
vezetését és benyújtását is előírja, amelyek a következők:

  • Bejelentkezés: Üzemi fogyasztó a fizetési kötelezettségét a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon (D adatlap) – bejelenteni köteles. Határidőn túli bejelentkezés mulasztási bírságot von maga után.
  • Víztermelési – fogyasztási nyilatkozat: a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon kell nyilatkozni (nagyfogyasztó nyilatkozata: B adatlap, üzemi fogyasztó nyilatkozata: E adatlap). Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után.
  • Éves elszámolási nyilatkozat: az éves összevont vízigénybevétel és a lekötés közötti eltérés fizetési kötelezettségének kiszámításáról (vízhasználó nyilatkozata: C adatlap, üzemi fogyasztó nyilatkozata F adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után. Létesítési – szüneteltetési nyilatkozat: az engedélyben lekötött vízmennyiségről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról az e célra szolgáló adatlapon (L adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után. Közüzemi szolgáltatói nyilatkozat: az üzemi fogyasztók adatairól és a szolgáltatási szerződésben lekötött és szolgáltatott vízmennyiségekről (K adatlap) kell nyilatkozni. Határidőn túli nyilatkozat mulasztási bírságot von maga után.
  • Helyszíni víztermelési nyilvántartás: a vízmérő óra rendszeres (minimum havi) leolvasásának, esetleges meghibásodásának, cseréjének naplózása, vagy mérőóra hiányában a termelt vízmennyiség számítását megalapozó üzemeltetési adatok (víztermelési üzemidők, energiafelhasználás, mérőműtárgyak vízhozam idősora, stb.) naplózása. Hiányos nyilvántartás a méretlenségi szorzó alkalmazását és mulasztási bírságot
    von maga után.
  • Vízmérő óra meghibásodás, csere bejelentése: az óra meghibásodását, illetve cseréjét a naplózás mellett, a VKJ nyilvántartásnak is nyolc napon belül azonosítható módon be kell jelenteni. A bejelentés adattartalma: hiba/csere dátuma, óraállás, óra gyári száma, hitelesítés éve, víztermelő mű vízikönyvi száma, víz-használat „G” kódja.
  • Vízmérő óra meghibásodás, csere bejelentése: az óra meghibásodását, illetve cseréjét a naplózás mellett, a VKJ nyilvántartásnak is nyolc napon belül azonosítható módon be kell jelenteni. A bejelentés adattartalma: hiba/csere dátuma, óraállás, óra gyári száma, hitelesítés éve, víztermelő mű vízikönyvi száma, víz-használat „G” kódja. A bejelentés hiánya a méretlenségi szorzó alkalmazását vonja maga után.
  • Járulékmentesség megállapítási kérelem: 
    • tűzoltási célú, polgári védelmi célú vízhasználat és életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára felhasznált vízmennyiségre , illetve
    • a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon részére, amely azért nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem állt rendelkezésre , a mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérni. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.